Napjainkban már szinte mindenkinek akad legalább egy ismerőse, aki jógázik. Az viszont sokszor feledésbe merül, hogy a jóga nem csupán testgyakorlatok végzése, hanem egy szellemi, lelki út is, mely által közelebb kerülhetünk önmagunk belső valójához. A jóga nemcsak egy edzésforma, hanem életmód.

A jógikus életmód kialakításában pedig nagy szerepet kap az ájurvéda, ami szó szerint azt jelenti: az élet tudománya.

Áju, azaz az élet 4 alappillére:  lélek, elme, érzékszervek, test

A jóga és az ájurvéda is 5000 éves indiai szentírásokon, a Védákon alapszik. Ez a két ősi bölcsesség szorosan összefonódik és kiegészíti egymást, kialakítva egy testileg, lelkileg egészséges és harmónikus életet. Indiában az ájurvéda tudományát orvosi egyetemeken tanítják és tanulják, így az ájurvédikus orvos végzett orvos. A különbség a nyugati orvoslással szemben a holisztikus szemléletmódban keresendő, ami azt jelenti, hogy az embert, mint testi-szellemi-lelki egységet veszi alapul, egy-egy betegség gyógyításakor mindig az egyénre koncentrál, nem az általános eljárásokra, a gyógyításhoz természetes eszközöket használ, nem csak a betegség tüneteit vizsgálja, hanem az adott emberre ható külső tényezőket is és az ember belső, lelki világát is, és alapvetően nagyon nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre.

Az ájurvédában 3 típust, azaz „dósát” különböztetnek meg: váta, pitta, kapha, mely 3 típus mindegyikének megvannak a maga testi, lelki, szellemi sajátosságai, jellemzői. Másképp biológiai energiának is hívhatjuk őket, melyek a természetben, évszakokban sőt, a napszakokban is jelen vannak.

Megvan egy napon belül:

a váta (hajnali 02:00-06:00 illetve délután 14:00-18:00 között)

a  pitta ( 10:00-16:00 között és este 10:00 és hajnali 04:00 között) 

a kapha (06:00-10:00 között majd este 18:00 és 10:00 között) időszak is, így is szimbolizálva, hogy az ember a természet, az egész része, vele hamrmóniában kellene élnie.

Az ájurvéda tanítása szerint, ha az életünk során bennünket ért környezeti hatások, táplálkozásunk, életmódunk módosítja a velünk született testalkatunkat, dósánkat, akkor felborul a test-tudat-lélek alkotta rendszer egyensúlya, ami betegségekhez vezethet.

A legtöbb esetben 2 típus keveredik egy emberben, de van „egydósás” típus is, hangsúlyban egyetlen dósával. Ritkán keveredhet mind a 3 típus.

Biztosan egy képzett ájurvédikus orvos tudja megmondani részletes felmérés után, hogy ki hová tartozik, de az interneten többféle teszt elérhető, ha valaki kíváncsi a körülbelüli típusára.

Típus alapján meghatározott, hogy ki milyen ételeket, italokat, fűszereket fogyaszthat vagy nem fogyaszthat (a fűszereket gyógynövényként használják az ájurvédában) hogy ki milyen ízeket részesítsen előnyben, hogy ki milyen színeket viseljen, ki mit sportoljon, mozogjon, milyen emberek vannak rá jó hatással és kik azok, akikkel kevésbé jön ki. Egyszóval az élet minden területére kihatóan megvizsgálják az adott egyént, hogy típusába tartozóan hogyan éljen annak érdekében, hogy a betegségek, sérülések elkerüljék. Amikor valaki beteg lesz, azt kibillent állapotnak, az egyensúly elvesztésének nevezik. A cél az, hogy visszataláljunk az egyensúlyhoz, így a betegségek elkerülnek. Ez a mai, nyugati világban nagyon nehéz és nagy elszántság kell hozzá, hogy elkezdjük és meg is tartsuk kialakított szokásainkat, felülírva önmagunkat, szembemenve akár mások hiedelmeivel.

A jógázás segíthet ebben. Fontos, hogy ki-ki megtalálja a számára szimpatikus órát, tanárt. Egyes jógapózok és órák 1-1 típusra jobban, míg másokra kevésbé intenzíven hatnak. Egy nyugodtabb, kiegensúlyozott kapha típushoz inkább a lendületes, míg a kapkodó, nyugtalanabb váta típushoz a lassabb, flow típusú gyakorlások állnak közelebb.

Általánosságban elmondható, hogy minden típusnál fontos a napirend, a rendszeresség, a könnyed, típusnak megfelelő étkezés, az ajzószerek kerülése, a reggeli-esti tisztálkodás, hiszen a test a lélek temploma, ápolni kell, vigyázni kell rá. Fontos még, hogy jógázás előtt 2-2.5 órával már ne együnk, semmilyen pózt ne erőltessünk, végezzünk rendszeresen légzőgyakorlatokat és relaxációt, meditációt.

Az ájurvéda nem ajánl semmilyen ajzószert, így a kávét, magas koffeintartalmú teát sem, hiszen a cél az, hogy ezek nélkül, hosszútávon tudjuk visszaállítani a saját, természetes, belülről jövő életenergiánkat, mely a sok stressz, helytelen életmód, étkezés, a felborult egyensúly miatt elveszett. A kávé- azaz a koffein bonyolult biokémiai folyamatokkal azt üzeni az agy által a mellékvese mirigyeknek, hogy rejtett stressz van a szervezetben, emiatt stimulálja a szervezetet, tehát egy stressz állapotot tart fent. Egy-egy kávé még nem a világ vége, én is szeretem a kávékülönlegességeket, de legtöbbször koffeinmentes verziót iszom. Ha valaki sok kávét iszik, rendszeresen, így rá van szokva a szervezete, akkor a fokozatos elhagyást javasolja, tehát nem egyik napról a másikra, eleinte több tejjel higítva, teákat tekintve a citromfű, narancshéj, vaníliatea, zöldtea jó alternatíva lehet.

Az egyes dósák, biológiai energiák jellemzői

Váta: könnyű, hideg, száraz, éles, durva, mozgó, finom, terjeszkedő, kemény, nyers, tiszta. Ez az energia maga a mozgás,  lehetővé teszi a légzést, a táplálék továbbítását az emésztőrendszeren keresztül, az idegi impulzusok küldését az agyból és az agyba.

Pitta: könnyű, meleg, olajos, éles, csúszós, mozgó, finom, folyékony, lágy, savas, tiszta.  A tűz energiája, az anyagcsere folyamatokban van szerepe.

Kapha: nehéz, hideg, olajos, lassú, csúszós, szilárd, sűrű, folyékony, lágy, kövér, felhős. A szerkezet energiája, mely összetartja sejtjeinket, izmainkat, szervezetünket, az egész testünket.

Az ájurvéda szerint ezek az energiák mindenkiben egyénileg maghatározott mértékben vannak jelen, így alakulnak ki az egyes testtípusok és ezért van az, hogy mindenki egyedi, ha megbetegszik az egyén, a rá jellemző legjobb módon igyekeznek gyógyítani.

Napirend

Az ájurvéda alapvetően legkésőbb reggel 6 órai (vagy előtti) kelést és este 10 órás vagy előtti nyugovóra térést ajánl (itt azért már sokunknál megtörik a rendszer.. törekedjünk a jobbra. :) ) hogy szervezetünknek legyen elég energiája és ideje az emésztésre, regenerálódásra illetve a nap közbeni tevékenységek stresszmentes kivitelezésére, a napszak energiáinak megfelelően.

Ébredést követően érdemes rövid meditációt, akár pár perc légzőgyakorlatot beiktatni. A 6:00-10:00 közötti időszak a kapha, szilárdság, kitartás időszaka. Nehéz, fizikai munkát ekkor érdemes végezni.

A 10:00 és 14:00 óra közötti időszak pitta időszak, jellemzője az erő, nehezebb agyi vagy fizikai munkákat érdemes még ekkor végezni. 12:00-13:00 között ég a pitta a legmagasabb tűzön, érdemes ekkor ebédelni az emésztési tűz magas lángon égése miatt. 14:00-18:00 váta időszak, ekkor lehet intellektuális munkát, majd késő délután testmozgást végezni. 18:00-tól este 10:00-ig kapha időszak, ami már a nyugodtabb tevékenységek, családdal, barátokkal töltött idő lehet, könnyed vacsora, olvasás, relaxálás, meditálás. Este 10:00-kor kapcsol be ismét a pitta dósa és kezdődik el a méregtelenítés, sejtszintű regenerálódás ideje, mely hajnali kettőig tart. Ezért nagyon fontos, hogy időben és eleget aludjunk, különben nem zajlik le rendesen ez a folyamat és elég nagy bajok történhetnek abból, ha sejtjeink nem regenerálódnak. Hajnali 2 és 6 között aztán ismét a váta mozgékonysága dominál, és készül a test az ébredésre.

Fűszerben is orvosság
Photo by Nastasya Day from Pexels

Dósák központja, szerepe a testen belül

A testünkön belül is megvan 1-1 dósa helye.

A mellkas területe, kapha zóna, központja a mellkas -> fej, gége, garat, nyelőcső, légcső, hörgő, szívburok, rekeszizom, tüdő. Ezek a területek nedvesség termelése a jellmező, nedvesítő funkciót lát el. Kibillenés, betegség: túlzott nedvesség, túlzott szárazság, köhögés, hurut..

Rekeszizomtól-köldökig, pitta zóna -> gyomor alsó része, vékonybél, máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép. Hasonlóan átalakító, jellemzően savas nedveket termelnek (hasnyál, epe). Központja a vékonybél.  Emésztésben, éhség, szomjúság érzetben nagy szerepe van. Kibillenés, betegség: emésztési panaszok, túlevés..

Köldöktől lefelé váta zóna, központja a vastagbél -> vastagbél, vesék, végbél,ivarszervek, lábak. Felelős a mozgató szervrendszer működéséért, az idegrendszer impulzusainak közvetítéséért, a légzés folyamataiért. A mozgás és a változások előidézóje.

Testtípusok jellemzői

Az egyes testtípusok jellemzőit nagyon hosszú lenne felsorolni, de pár típus nagyvonalakban:

Váta típus néhány jellemzője:

• jellemzően vékony, világos-fakó bőrű, kilátszó vénákkal. Bőrük szárazságra hajlamos, körmeik törékenyek. Gyakran szenvednek emésztési problémáktól, puffadástól, székrekedéstől.  Érzékenyek a hidegre, huzatra, szárazságra. Sokszor szenvednek izületi problémáktól. Nem jó alvók. Beszédesek, agilisek. Intelligensek, többféle nézőpontból néznek 1-1 dolgot, viszont nehezen hoznak döntést. Gyakran aggódnak, félnek. Társasági emberek, mégis sokszor magányosak.
  
  Ezáltal ha kibillennek az egyensúlyból, jellemző betegségek: idegrendszeri panaszok, kimerülés, energiahiány, merev izületek, alvászavarok, kóros soványság, emésztési panaszok
  
  
• Hogyan lehet helyreállítani a kibillent állapotot?
  
  -sok melegben való tartózkodás, hideg ételek kerülése, olajos, nedves ételek fogyasztása
  -huzatos helyek kerülése
  - nyers ételek, káposzta, alma, hüvelyesek kerülése
  -rendszeresség kialakítása
  -nyugodt, békés környezet kialakítása
  
  Én pitta-váta típus vagyok, számomra nagyon fontos a nyugodt, békés környezet kialakítása.
  

Pitta típus néhány jellemzője:

• átlagos magasság, jól fejlett izomzat, Világos vagy pirosas bőr. Gyulladásra hajlamos bőr. Érzékeny szemek.  Gyakran szemüvegesek. Vékonyszálú haj. Jó étvággyal rendelkeznek. Jó alvók, viszont sokat álmodnak. Akaratos, határozott, szeretik a drámát és a szenvedélyt. Kutató elmék, feltalálók, felfedezők, pszichológusok.
  
  Ha kibillennek az egyensúlyból: könnyen túlpörögnek, heves, dühös lesz, bőrpanaszok, pattanások, szemproblémák jöhetnek elő. Máj, epehólyag betegségek, vastagbélgyulladás, jelentős fejfájás.
  
  
• Hogyan lehet helyreállítani a kibillent állapotot?
  
  

        -nedvesség, meleg, gőz kerülése
        -olajos, sós, csípős ételek kerülése
        -alkohol és hús kerülése
        -sok gyümölcs, zöldség
        -gabonafélék, tejtermékek fogyasztása
        -édes, keserű, fanyar íz fogyasztása
        -sok-sok szabadban eltöltött idő

Kapha típus néhány jellemzője:

• alacsonyak, de ha magasabbak is, akkor is vaskosak. Vastag a bőrük, izmosak, erős, domború, széles a mellkasuk. Hajlamosak elhízásra, vizesedésre. Dús, vastagszálú haj. Könnyen alszanak, néha túl sokat is, hajlamosak a lustaságra. Nem szeretik a hideget, a nedvességet, de bírják. Jó az állóképességük. Hajlamosak a hurutos megbetegedésekre, légzőszervi panaszokra. Érzelmi emberek, sok szeretet, lojalitás van bennük. Erős vágyak, mohósák is jellemző. Gyakran hagyományörzőek. Lassan változtatnak.
  
  Ha kibillen az egyensúlyból: elhízás, lassú emésztés, lusta, unott, kapzsi. Cukorbajok. ödéma, arcüreggyulladás.
  
  
• Hogyan lehet helyreállítani a kibillent állapotot? 

              -rendszeres mozgás
              -zsíros, sült ételek kerülése
              -hideg ételek, italok kerülése
              -szénhidrát csökkentése
              -meleg, könnyű, száraz ételek fogyasztása
              -csípős, keserű, fanyar ízek fogyasztáa

Az olajozásnak nagy szerepe van az ájurvédában, főleg a szezámolajnak, ezt tartják a legjobb olajnak. Érdemes esténként kéz -és lábfejeinket meleg szezámolajjal átmasszírozni, főleg a váta/kevert váta típusnak. Reggelente pedig öblögetésre ajánlják, a szájüreg méreganyagoktól való megtisztítására.